Fantasztikus gondolatnak tartom, az “ego történet vs. lélek-történet” gondolatát, amiről Lisa Love könyvében olvastam először. A kérdés mindig az, hogy ha történik valami, mit mesélsz magadnak róla?
Az ego-történetek azok, amik egy szemszögből, inkább negatívan, vagy csak és kizárólag magunkra vonatkoztatva mondják el a történetet. Mi volt benne rossz, mi fájt, hogyan kellett volna a másiknak cselekedni? Ezeket a kérdéseket boncolgatják ezek a sztorik és hajlamosak vagyunk akár éveken vagy évtizedeken át mantrázni ugyanazt a történetet. Egy idő után magunk is érezzük, hogy az egész unalmas, feszültséget és negatív érzéseket okoz, de mondjuk tovább mert képtelenek vagyunk (vagy csak kényelemből nem akarunk) kilépni az ego korlátai közül.
A lélek-történetek ezzel szemben a fejlődésről, a kinyílásról szólnak. Ha alapból nyitottabbak vagyunk a spirituálisabb, holisztikus (átfogó) szemlélet felé, akkor ez könnyebben megy, de mint minden, ez is fejleszthető. Maga az a tény, hogy eldöntöd mit mesélsz a történtekről (és nemcsak konstatálod, hogy megtörtént valami), na ez az első lépés a lélek-történetek kreálása felé.
A lélek-történet tehát először is egy döntés, hogy az adott esemény által fejlődni kívánsz. Nem arról van szó, hogy szőnyeg alá söpörjük a tényeket vagy fájdalmakat, hanem hogy olyan lelki minőséget keressünk a sztoriban, amitől haladhatunk előre. És ezáltal képesek legyünk elengedni a fájdalmat és félelmet.
Saját példámat elmesélve: a régi párkapcsolatom lezárása évekig húzódott, továbbra is sok fájdalmat és sértettséget hordozva magában. Évekig meséltem magamnak és a világnak, milyen bántások és sérelmek értek, mígnem elkezdtem másként szemlélni a történetet. A saját sérelmeimet, mint egy függönyt, félretoltam, hogy meglássam mi van még bennem és a másikban, ami ennyi idő után is stresszt okoz. És volt ott minden: konkrét félelmek, csalódottság, megalázottság érzése és sok egyéb. Elkezdtem ezekre reagálni, ahelyett hogy a saját mantrámat ismételgettem volna továbbra is. El kell mondjam, hogy ez a folyamat nem olyan egyszerű, mert bizony itt is el kell találni, mi az ami az én lélek-történetem, az én fejlődésem, mi az, amit én tehetek meg a másikért. De tudni kell, hogy a másiknak is megvan a története és nem biztos, hogy épp olyan gyorsan vált át ő is lélek-történet mesélésre (vagy átvált egyáltalán)! Viszont az őszinteség, a megnyílás, a bizalom, a szeretet mindenképp előrevisz hosszútávon. Ha mi magunk elkezdünk holisztikusan gondolkodni, mindenkinek könnyebb lesz.
Ez a fajta gondolkodás tett sokakat nagyjá, vagy segített átlépni (sőt, sokszor pozitívumra fordítani) veszteségeket vagy meglévő hiányokat! Te mit mesélhetnél másképp, ha kilépnél a ego-dobozból?
Szép napot Nektek,
Blanka
www.holisztikusfitnesz.hu
Tetszett a cikk? Ajánld a barátaidnak is! :)
Szép napot Neked: Blanka
Még több hasznos infó a fitnesz és a coaching világából, csoportos és egyénre szabott megoldások: www.hamoriblanka.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: