Anikó újabb bejegyzése következik, amiből kiderül, hogy lassan, de egyértelműen haladunk, fejlődünk és fogyunk. Mármint ő. És mindezt nagyon elszántan és humorral teszi. Az első bejegyzéséhez annyit fűznék hozzá, hogy hozzánk épp most lépett be – és igenis látszik!! 🙂 (A bejegyzés végén pedig a konkrét adatokat is olvashatjátok centiben, kilóban…)
“A visszajelzések alapján sűrűbb lettem. Rám néznek és azt mondják: “Szerintem fogytál! Fogytál?“-magyarán nem látszik, de látják mit össze kínlódok és ugye a szociális szférából van több barátom és kollégám és ők ugye roppant tapintatosak.
Meg van, aki büszke is rám pedig még semmi jele az S-és méretnek… vagy az M-esnek… vagy az L-esnek… vagy…., de komolyra fordítva azért, mert neki álltam és komolyan veszem. Még akkor is ha senki nem kért meg, hogy egyek annyit terhesen, mintha nekem kéne elrejteni Budapest élelmiszer tartalékait. A leírtakból átszűrődő viharos és ambivalens érzéseim ellenére egyre jobban állok a fogyókúrához, életmódváltáshoz és a sporthoz. Viharos érzés alatt azt értem, hogy míg eddig udvarias távolságba helyeztem magamtól a petyhüdt túlsúlyom, most jelenleg
kvázi folyamatosan zavar. Tehát a cél szem előtt tartása helyett, ami büszkeséggel kéne engem is eltölteni még van egy kis szégyen érzet bennem, hogy elmasszásodtam. Ez pedig érinti a 40 feletti, anyaságon túli női reneszánszom megélését, az énképemet. Másik fontos oldala, hogy alkalmassá váljak alapvető mozgások kivitelezésére, túrázni, biciklizni egy gyerekfutó versenyre benevezni a lányaimmal. Példát mutatni is kötelező!
Összességében sokkal jobban érzem magam, feszesebben, könnyebben. A nagyméret boltban vásárolt emberségesen gumis derekú farmerom már leesik rólam. (De nagyon szexi, ahogy esik le egyébként!) Az edzések közül még mindig az otthoni edzés a legnehezebb a számomra, sok a saját testsúlyos feladat, ami ugye érthető módon kikészít.
Néha pedig jön a kellemes meglepetés, hogy jé, már tudok fekvőtámaszozni vagy csak úgy suhannak a másodpercek plankolás közben.
Legjobban a focit szeretem, még így teljesen kezdőként is. Blanka egyik őszi cikkében olvastam, hogy keressünk egy saját sportot valami olyat, ami nem a tipikus fogyókúrához azonnal javasolt futás, kondi stb. (Persze biztos van, akinek pont ezek az öröm-edzések). Aztán a kondi termezést, mert ott pedig teljesen magamba temetkezhetek és rapid sikereket tudok elérni és annyira izzadni, hogy mindig fittnes királynőnek érzem magam távozáskor és azért ott is egyre könnyebben mennek a feladatok. Azért ehhez az is kellett, hogy kevesebb spontán feladatot vigyek be és jobban tartsam magam Blanka előírt egyéni edzéstervéhez. Mondjuk az “orosz twistet” egyszerűen azért hagyom ki, mert nem is léteznek azok a hasizmaim, amivel az alap bicska pozíciót fel tudnám venni.
Az új transzcendentális élmény az életemben a ZUMBA :-))). Óvodai anyatársaimnak köszönhetem, akikkel, amúgy az X-factor helyett létrehoztuk a Stressz-factor saját, házi, hogyan éld túl a 3-4-5-6 évesed különkiadását és nyomjuk egymásnak rendületlenül. Szóval rávettek, hogy menjek velük el egy a fent említett órára és éljem át a flowt. Tipikusan se hallásom, se ritmus érzékem és kettőnél több elemből álló kombinációt még soha nem sikerült lekövetnem. Az a típus vagyok, akinek a pilátesz is kicsit gyors. Ehhez képest ott találtam magam olyan edzésen, ami lényegében tánc, minden ízületemet egyszerre kéne mozgatni és mindezt a latin mozgáskultúra minden elemével ötvözve. Shakira, az összes brazil földalatti teremgarázs utcai táncos és Zorro tangózva egy ütemben. Először arra gondoltam, hogy azért van sötét a teremben és csak egy disco lámpa világít, hogy szokjuk az életérzést ha majd újra elkezdünk járni bulizni a bomba testünkkel és tánctudásunkkal, de hamar arra következtetésre jutottam, hogy így óvják egyszerűen az emberi
méltóságunkat.
Összességében tényleg nagyon élveztem, megmozgatott a fájdalomig és mivel elképesztően kell koncentrálnom közben teljesen ki is kapcsol. Kíváncsi vagyok mennyi idő elteltével referálhatok arról, hogy már spontán tudom rázni a melleim vagy flamencozni a kezeimmel, de addig is vidáman elugrabugrálok az órákon, ahogy esek vagy puffanok. Mivel ez esti óra, előtte már megiszom az esti shaket és nincs gond. A héten volt olyan este amikor volt gond, mert anyukám nálunk volt és főzött és főzött és főzött és óriási dilemmákba keveredtem, hogy ha már ettem igazán csak egy falatot mondjuk a főzelékből, akkor mennyivel kell kevesebb fehérje shaket innom???
Lassan fogyok, de ez nem zavar, mert így tuti nem fogom abbahagyni nyárig, az elért sikerekre való tekintettel néhány sütivel veregetve a hájam.
És lássuk a 4. hét mérés eredményeit:
Súly: 91,6 kiló (eddig összesen -2,4 kiló)
Testzsír: 50,2% (eddig: -2,2%)
Derék: 95 cm (eddig: -2 cm)
Csípő: 117 cm (eddig: -6 cm)
Comb: 68 cm (eddig: -1 cm)
Kar: 34 cm (eddig: -3 cm)
Tetszett a cikk? Ajánld a barátaidnak is! :)
Szép napot Neked: Blanka
Még több hasznos infó a fitnesz és a coaching világából, csoportos és egyénre szabott megoldások: www.hamoriblanka.hu
Kommentek