Néha úgy képzelem, hogy a sorsunk egy folyó, ami csak hömpölyög előre és magába foglal mindent, amit meg kell tapasztalnunk. Ez az ideális sorsunk, vagyis nem az a folyamatosan változó, jóból rosszba forduló, cikk-cakkban száguldó valami, amit megtapasztalunk. Nem. Ez a folyó megállíthatatlanul hömpölyög a jó felé, a szép felé, a gazdagság felé – és éppolyan egyedi… Tovább »